A TUDOMÁNYOS SZEKCIÓK ÁLTALÁNOS TÉMÁI
Új antimikróbás célpontok és szerek; mikrobiális rezisztomika, adaptomika, interaktomika, proteomika, transzkriptomika, genomika, patogenomika, anyagcsere hálózatok, rendszerbiológiai megközelítések; humán mikrobiom kutatás; a biotikus környezet szerepe a humán fertőzésekben; fertőző betegségek patomechanizmusai, immunfolyamatok; klasszikus és molekuláris diagnosztika, diagnosztikai újdonságok; védőoltással megelőzhető betegségek; új és újra felbukkanó fertőző betegségek, migrációs járványtan; biológiai biztonság, bioterrorizmus; biogeokémiai folyamatok, globális változások, extrém élőhelyek, biodegradáció.

Bakteriológia
Emberi, állati és növényi kórokozók diagnosztikája, epidemiológia, feno- és genotípusos jellemzés, gazda-patogén kölcsönhatások, mikrobióta metagenom elemzés; antibiotikum rezisztencia molekuláris alapja, multirezisztens klónok, virulencia és fitnesz; környezeti, élelmiszer eredetű és kommenzalista baktériumok virulencia és rezisztencia gén rezervoár potenciálja; mobilis genetikai elemek, bakteriofágok, diagnosztikai és terápiás potenciál; baktériumok adaptív immunitása (CRISPR); patogén és nem patogén baktériumok evolúciója; kazuisztika.

Immunológia és parazitológia
Kórokozók ellen kialakult természetes és adaptív immunválasz, immunogenetika; immunológiai diagnosztika; vakcinológia: vakcinahatékonyság, bevezetés előtt álló vakcinák, a jövő vakcinái; a paraziták elleni védekezés lehetőségei, a paraziták immunrendszert elkerülő mechanizmusai, a „helminthek” immunreguláló szerepe; új és terjedő parazitózisok.

Ipari mikrobiológia
Fermentációs folyamatok az élelmiszer- és agrárgazdaságban, valamint a gyógyszeriparban; új termékek – humán fehérje, diagnosztikum, antibiotikum, hatóanyagok, alapanyagok, energiahordozók stb. – fermentációs és biokonverziós előállítása; bioreaktorok tervezése, folyamatszabályozás és vezérlés, bioanalitika, biológiai folyamatok és eljárások menedzselése; fermentációs- és biomérnöki műveletek, upstream és downstream folyamatok és modellezésük; szilárd fázisú fermentációk; ipari törzsfejlesztés (klasszikus és molekuláris módszerek); nem mikrobiális fermentációs eljárások; biológiai biztonság.

Környezeti- mikrobiológia és biotechnológia
Új tenyésztési technikák az „ismeretlen mikrobiális többség” felderítésére; „omikai” megközelítések a mikrobiális funkciók feltárására; egysejt technikák és hálózatok elemzése; különleges élőhelyek - extremofil mikrobaközösségek; paleomikrobiológia, a globális klímaváltozás környezetmikrobiológiai vonatkozásai, gazda (növény, állat, ember) - mikrobiom kölcsönhatások; biofilmek képződése, diverzifikálódása, koordinált génexpresszió, quorum sensing; xenobiotikumok, biodegradáció, bioremediáció, bioakkumuláció és a biodeterioráció aktuális kérdései.

Mezőgazdasági- és élelmiszermikrobiológia
Talajmikrobiológia, a talajminőség és a talajtermékenység javítási lehetőségei, mikrobiális oltó- és vivőanyagok; biológiai és kémiai növényvédelem, növényvédőszerek, műtrágyák rövid- és tartamhatásai; stresszadaptáció a talaj- és az élelmiszer-mikrobiológiában, mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti mikrobiológia, a takarmány és a növényi élelmiszerek mikrobiológiája, élelmiszerlánc és élelmiszerbiztonság, a biofilm jelentősége az élelmiszeriparban; a klímaváltozás, a változó talajhasználat mikrobiológiai és élelmiszerbiztonsági következményei; probiotikumok.

Mikológia
Gomba evolúció, filogenetika és taxonómia; gomba fiziológia és genetika, genomika, proteomika és metabolomika; patogén gombák és a gombás betegségek epidemiológiája, gomba diagnosztika, gombás betegségek terápiája; biodeterioráció és alkalmazott mikológia.

Virológia - Növényvirológia
Vírusdiagnosztika és immunológia; vírusbetegségek epidemiológiája, prevenció, terápia; vírusevolúció, filogenetika; vírus-gazda kapcsolat, vírusbetegségek patogenezise; virális onkogenezis; újonnan felfedezett vírusok, növények vírusfertőzéseinek következményei, növényi vírusfertőzések evolúciós és ökológiai vonatkozásai, növényi vírusok a biotechnológiában, omikai megközelítések a virológiában.